A hőszivattyú fűtési technológia – elsősorban a magasabb bekerülés okán – a lakossági piacon közel sincs olyan jelen, mint egyéb – elsősorban a földgáz alapú – hőtermelő berendezések. Rengeteg – első sorban – távoli sorbani gyártó, számtalan terméke közül választhatunk, melyek között versengve egyre szélesebb körben adnak, ezek összehasonlítása az adott célnak megfelelő berendezésre legtöbbször telepítési/ felhasználási tapasztalatot igénylő feladat. S míg a gázkazános fűtés esetében a tapasztalat több évtizedes, a hőszivattyúk esetében ez aligha mondható el. Ennek megfelelően nincs könnyű dolga a megrendelőnek, amikor megfelelő szakember keres egy hőszivattyús fűtési rendszer átállását kivitelezésére, ahol a nagynyomású rendszer szerelési minőségi elvárásai jóval magasabbak, mint a hagyományos, hőtermelő berendezések esetében.
A hőszivattyúk helyigénye, zajterhelése, illetve jósági foka és üzembiztonsága is például olyan új választási szempont lett, mely szempontok közel sem ekkora súllyal kerültek szóba az eddigi gáz alapú berendezéseink kiválasztásánál, hiszen azok több évtizeden keresztül tökéletesített berendezések, s nem a szabadban állnak, kitéve az időjárás viszontagságainak.
A hőszivattyúk esetében sokan tartanak attól, hogy az alacsonyabb rendszerhőmérséklet okán a teljes hőleadó rendszert cserélniük kell, sőt lehetőleg mindenhol legyen padló vagy falfűtés, ami elegendő hőleadó felületet biztosít egy 35 C fokos előremenő fűtési hőmérsékletnek. Tény, a hőszivattyús rendszerek minél alacsonyabb hőmérsékleten dolgoznak, annál jobb hatásfokot tudnak elérni. Ugyanakkor egy 35 C fokon 4.0-ás jósági fokkal dolgozó berendezés simán hozza 3.5-öt egy 50 fokos előremenő hőmérséklettel is, mellyel egy hagyományos, konvektorlemezes radiátor zökkenőmentesen képes ellátni fűtési feladatát. Ezért a jósági fok többletért közel sem biztos, hogy megéri felforgatni az egész házat, hiszen annak bekerülési megtérülése ebből a kis különbségből csak nagyon hosszú távon lesz fedezhető. No persze a láthatatlan hőleadó felületek esztétikai előnyökkel is járhatnak a fűtési hatékonyságon túl, viszont ez már nem gépészeti kérdés.
Üzembiztonság. Egy hőszivattyú két nagyságrenddel bonyolultabb szerkezet, mint pld. egy kondenzációs gázkazán, egy vegyestüzelésű kazánhoz képest pedig már szinte űrtechnológia. Ez magával hozza a meghibásodási lehetőségek növekedését is, s míg egy elromlott gázkazán esetében max. 1 héten belülre tehető a javítás, addig ez egy hőszivattyúnál akár több hónap is lehet, nem beszélve a jóval drágább alkatrész- és javítási költségekről ! Erre a problémára szokásosan két megoldás kínálkozik, túl azon, hogy olyan terméket választunk melynek jó a szervízhálózata és alkatrészellátottsága.
- Iker hőszivattyúk alkalmazása, mondjuk 2 x 6 kW az 1 x 12 kW helyett,
- vagy a gázkazán megtartásával hibrid rendszer építése. Itt a gázkazán helyett akár egy vízteres kandallóban, vagy vegyestüzelésű kazánban is gondolkodhatunk.
Munkatársainkkal valóban hatékony segítséget tudunk nyújtani egy adott hőellátási feladatra történő optimális rendszer megtervezésében, mindenképpen kérje szakértő segítségét mielőtt készüléket vásárolna.